Álomerdő: 19. Vidámpark

Március első hétvégéjét pihenéssel akartam tölteni, de mire jó egy unokatesó, ha nem arra, hogy felborítsa a terveid? Conor ezt a napot választotta, hogy szundikálás helyett hullámvasutazzunk. Nem tagadom kicsit vártam, de miért csak velem? Jó igaz, Adam Stevennel lóg valahol, a lányoknak programjuk van a tegnapi buli után, Jeremy, hát talán az volt a legjobb ötlet, hogy nem szóltam neki. Azért azt megírtam neki, ne fáradjon ki ma az erdőbe, mert Conor elcibál valahová. Jah, szuper kis szombat! -Szóval, mire akarsz felülni először?- úgy gügyög hozzám, mint egy ovishoz, én meg durci vagyok az alváshiány miatt. -Menjünk haza!- nyöszörgöm. Átlépünk a kapun, rengeteg színes izgő-mozgó gépezet jár köröttünk táncot. -De csak most jöttünk! Ne légy ilyen! Inkább nézzünk körbe! Gyere!- elkapja a csuklómat és vonszolni kezd. Ügyetlenül pakolgatom egymás után a lábaim, szinte azt várom, mikor esek pofára. Nem is kell sok, tagjaim összegabalyodnak, s csak az ment meg, hogy Conor kiváló reflexekkel rendelkezik.-Ne ügyetlenkedj! Inkább élvezd!- szól rám széles vigyorral. Ennek mi baja? Mi volt a reggeliében? Kávé energia, ital kombó? Lemondok az indok kereséséről és megadva magam csoszogok az unokatesóm után. -Na, élvezted?- mosolyogva távolodunk el az óriáskeréktől. -Szép volt a kilátás- foglalom össze az élményt. -Mi legyen a következő?- lehajol a szintemre, így egy vonalban van a tekintetünk. -Vattacukor!- Mindig rajongtam ezért az édességért, ám oly ritkán megyünk hasonló helyekre, hogy nincs sok alkalmam élvezni az ízét. -Folyton csak a hasadra gondolsz!- összeborzolja a hajam. -Ez nem igaz! Múltkor sem ettem meg a bepakolt kajámat!- ellenkezem. -Összekeversz magaddal!- összefűzöm karjaim és felhúzom az orrom. -Tudod, hogy csak vicceltem!- ismét végre hajtja a tettsorozatot. Ennek következtében égnek állnak frufrum tincsei. Idegesen lapítom le a hajam, és az újabb próbálkozásánál a kezére csapok. -Fejezd be!- toldom meg az ütést. Gyorsan megkapom az áhított édességet, aztán a bódék felé vesszük az irányt. -A következő célba dobás legyen!- kicsattanó örömmel mutat a céltáblák irányába. -Legyen! De figyelmeztetlek, nem az erősségem a célzás!- Ő csak lazán megvonja a vállát, aztán a kijelölt cél felé húz. Kifizeti a játékot, majd a kezembe ...