Vissza a kategóriába
BLOGOLJ
Gimis
Fantasy
Fanfiction
Romantikus
Trükkök, tippek, divat
Design
Kritika
Személyes
Egyéb
Horror
Blogcsere

XIII. A magány vándorai

Ahoy! Mielőt belevágnék a történetbe, el szeretném nektek mondani, mennyire röstellem, hogy lassan egy hónapja nem tudtam hozni nektek egy fejezetet sem, ne haragudjatok érte! Az egyetem eléggé kiveszi az energiámat, de nem is azért van a blog, hogy ezt kipanaszkodjam, meg persze semmiképpen sem akartalak cserbenhagyni benneteket! ^^ Egy kicsit rövidebb is lett, mint az eddigiek, de igyekeztem a maximumot kihozni belőle, hogy ne csak egy hanyag munkát lebegtessek fel előttetek. :D A másik az, hogy az előző fejezetben szót ejtettem a Világlélekről, az ő történetét már kifejtettem egy kisebb szösszenetben: Az istenek bolygója címen, de persze mindenképpen igyekeztem újabb informciókkal is szolgálni, hogy ne csak az ott elhnagzottakat ismételgessem. :D  Jó olvasást! ^^ - Világlélek – sóhajtotta mélyen Élantha. – Már időtlen idők óta nem neveztek így. – Tekintete szomorkásan fénylett, és öntudatlanul a plafon felé nézett, mintha csak a messzi égboltot keresné. Lillahnn csillogó, csodálkozó szemekkel bámulta, és megannyi kérdés kavargott a fejében, végül feltette azt, ami leginkább égette a kíváncsiságát.  - Miért vagy itt? – Élantha eközben közelebb lépett a bugyborékoló üsthöz, majd jó mélyen beleszippantott a felfelé szálló gőzbe. Kimérten bólintott kettőt, majd arrébb hessegette a lányt, aki értetlenkedve húzta a száját, és türelmetlenül várakozott. Tanítója két rongydarabot tekert az üst fülére, majd nagy nekirugaszkodás közepette leemelte a tűzről, és a kissé penészfoltos fapadlóra tette. Előszedett két nagyobb üveget, majd merőkanállal elkezdte megtölteni őket. Ahnn türelmetlenül megköszörülte a torkát.  - Nyughass már, te lány! – csóválta a fejét rosszallóan. – A türelmetlenség a legnagyobb ellenséged, ha gyógyászatról, ha alkímiáról van szó – nézett rá.  - Eddig azt hittem, a Világlélek egy fenséges teremtmény, mely körbe öleli a világmindenséget, nem pedig egy vén, mogorva öregasszony – dünnyögte halkan az orra alatt.  - A magány. Megkeserít minden lelket a földön, és azon is túl. – Egy pillanatra Élantha írisze aranyszínben pompázott, melyben milliónyi fény csillogott, mintha csak az égbolton ücsörgő csillagok lettek volna. – Öreg lettem. Vénséges. Kiveszett a fényem, az erőm. Nem vagyok már ...

Folytatás a szerző oldalán: Szerző oldalánZúzmaralángok

XIII. A magany vandorai
Forrás: zuzmaralangok.blogspot.com


Végtelen történet: Szerző oldalánKattints egy véletlen választott blogért.



Ezek a gombok azért vannak, hogy biztassák
a blog szerzőjét az írás folytatására.
A blog értéke:
5.00
1 értékelő

Szeretném kitenni a www.blogolj.eu oldalt a blogomba!

Facebookon vagyunk a leggyorsabbak!





Blogok száma: 36 Gimis blog * 54 Fantasy blog * 142 Fanfiction blog * 64 Romantikus blog * 52 Trükkök, tippek, divat blog * 14 Design blog * 43 Kritika blog * 71 Személyes blog * 96 Egyéb blog * 19 Horror blog *
* Csak azok a blogok jellenek meg a statisztikákban, amelyek a jelen pillanatban is publikusan elérhetőek.